Katódos korrózió elleni védelem
Jan 12, 2023
Katódos korrózió elleni védelem
A korróziógátló módszerek általában két kategóriába sorolhatók: az egyik a korróziógátló anyagok és egyéb korróziógátló intézkedések helyes kiválasztása; a másik pedig az ésszerű folyamatműveletek és berendezésszerkezetek kiválasztása. A vegyszergyártás eljárási előírásainak szigorú betartása kiküszöbölheti azokat a korróziós jelenségeket, amelyek nem fordulhatnak elő. Azonban még jó korrózióálló anyagok használata esetén is súlyos korrózió keletkezik, ha az üzemeltetési folyamat nem korrodálja az előírásokat.
I. Megfelelő anyagválasztás és tervezés
Hatékony módszer a különböző anyagok korrózióállóságának megértésére és a korróziógátló anyagok helyes és ésszerű kiválasztására. Mint mindannyian tudjuk, sokféle anyag létezik, és a különböző anyagok korróziós sebessége is eltérő a különböző környezetben. Az anyagválasztó személyzetnek olyan anyagokat kell választania, amelyek alacsony korróziós sebességgel, viszonylag olcsó árral, valamint fizikai és mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek megfelelnek az adott környezetre vonatkozó tervezési követelményeknek, hogy a berendezés gazdaságos és ésszerű élettartamú legyen. Itt csak a katódos védelem korróziógátló módszerét tárgyaljuk.
II. Lenyűgözött jelenlegi katódos védelem
A katódos védelem egy olyan módszer, amely az alkalmazott egyenárammal megváltoztatja a környező környezet potenciálját, így a védett fém katóddá válik, és mindig a környező környezetnél alacsonyabb állapotban van, így a védendő berendezés nem korrodálódik. az elektronvesztés miatt, így csökkentve vagy kiküszöbölve a fémkorróziót.Mivel a katódos védelem alkalmazása előtt a legtöbb korróziót előidéző fémszerkezetnek van katód- és anódterülete. Ha az összes anódterületet katódtá, a teljes fém alkatrészeket katóddá alakíthatjuk, akkor a korrózió kiküszöbölésének célja megvalósul. Egy adott projekt esetében a következő kérdéseket kell figyelembe venni a katódos védelmi rendszer kiválasztása előtt:
1.Teljes védelmi áram szükséges
A katódos védelemhez ismerni kell a szükséges teljes áramerősséget. Ez egy ideiglenes tesztkészülékkel mérhető. Ha a szükséges védőáram nem nagy (kevesebb, mint 1,5~2A), akkor választható anódvédelem. Ha a szükséges védőáram nagy, akkor gazdaságosabb a lenyomott áramú katódos védelem alkalmazása.
2. A környezet változásai
A rossz áteresztőképességű talajban a fém viszonylag könnyen polarizálódik. A talajban, ahol az oxigén könnyen eléri a szerkezet felületét, a szerkezetnek nagy áramra van szüksége a polarizálódáshoz. Ezen túlmenően, ahol alacsony a talaj-ellenállás, alkalmas a négyhangos anód vagy a nyomottáramú rendszer anódjának beépítésére. A víz mozgásának jelentős hatása van. Ha a víz áll, a védőáramot kisebb értéknek vehetjük. Ellenkezőleg, a turbulens víz súrolhatja a szerkezet felületét, ezért rendkívül erős mechanikai depolarizációt igényel.
3. Elektromos árnyékolás
A kis távolságú, összetett szerkezetű és katódos védelemmel rendelkező alkatrészeknél könnyen megvalósítható az elektromos árnyékoló hatás. A távoli katódos védelmi tápegység áramát a külső alkatrész könnyen elnyeli, és a belső alkatrészt csak kis mennyiségű áram érheti el, így a külső alkatrész elektromos árnyékolást képez. Ekkor az anódok számának és konfigurációjának megközelítőleg egyenlőnek kell lennie a védett szerkezet egyes részei közötti távolsággal, hogy az árameloszlás egyenletesebb legyen.
4. Gazdasági tényezők
A katódos védelem alkalmazásakor mérlegelni kell, hogy a katódos védelem gazdaságos-e. Ha a katódos védelem gazdaságos megoldás a korróziós probléma megoldására, akkor a kiválasztott katódos védelmi rendszernek viszonylag alacsony költséggel kell rendelkeznie, és figyelembe kell venni a tervezés és a telepítés, az áramellátás és a rendszer karbantartásának költségeit.
5. Védelmi élettartam
A tervezés során ismerni kell a védett építmény várható élettartamát. Ha a gyakorlatban katódos védelmet alkalmaznak, a katódos védelmi rendszer tervezési élettartamának meg kell egyeznie a védett szerkezetével. Ha az élettartam túl alacsony, a védelmi hatás nem jó. Ha az élettartam túl magas, az növeli a költségeket és hulladékot okoz.
6. A szórt áram hatása
A katódos védelmi rendszer tervezése előtt tudni kell, hogy van-e szórt áram a területen. Főleg egyenáramú tápegységből származik, mint például villamosított vasút, bányászati gépek és elektromos hegesztés. A kóboráram a védett szerkezet gyors korrózióját okozza, ami általában súlyosabb, mint az egyéb környezeti tényezők okozta korrózió. Ezért a katódos védelem tervezésekor az anódrendszer helyzetét jól meg kell választani, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerüljük a szórt áramot.
7. Hőmérséklet
A hőmérséklet megváltoztatja a közeg ellenállását, mivel a talaj és a víz ellenállása általában csökken a hőmérséklet emelkedésével. Ez az oka annak, hogy a trópusi tengervíz ellenállása sokkal alacsonyabb, mint az azonos tengervízé a hideg régiókban.
8. Lenyomott áram anód
A lenyomott áramú katódos védelmi rendszerhez használt anódnak alacsony korróziós sebességű számítással kell rendelkeznie az áramkimeneti aktuális helyzetnek megfelelően. Röviden: a katódos védelem jobban megfelel kevésbé erős korrozív közegekhez, mint például tengervíz, talaj, semleges sóoldat stb. Erős korrozív közegben a nagy elektromos energia- és árnyékolóanyag-fogyasztás miatt általában nem használják.
