Korrózió és eloxált fóliák kialakulása alumínium elektrolitkondenzátorokhoz
Jul 20, 2022
Az alumínium vegyjele az Al, atomtömege 27.0, rendszáma pedig 13, ami azt jelenti, hogy 13 elektronja van. Külső héjában az elektronok száma 3, így 3 elektront veszíthet, hogy az ionizáció során háromértékű kationná váljon. A fémalumínium fehér könnyűfém, fényfajlagos gravitációval, könnyű feldolgozással, jó elektromos és hővezető képességgel, valamint erős korrózióállósággal.
Alumíniumfólia korróziója
Az alumínium elektrolit kondenzátorok legnagyobb előnye az egységnyi térfogatra jutó nagy kapacitás. Ennek oka a kémiai és elektrokémiai maratási kezelésen átesett alumínium elektrolitkondenzátorokban használt anódfóliák megnövekedett felülete. A fémelemek, például réz, vas és ólom bevonása miatt az alumíniumfóliában nagyobb elektródpotenciállal rendelkezik, mint az Al, korróziós viselkedése elektrolitoldatokban, például sósavban;
Anód terület: Al-3e=A13 plus
A13 plusz plusz nH2O=A13 plusz nH2O
Fém/megoldás interfész A13 plusz plusz 3CI-=A1C13
Katód: 2H plusz plusz 2e=H2
Különféle módszerek léteznek az alumíniumfólia felületének bővítésére, például kémiai maratás, DC maratás, AC-DC maratás, AC maratás, elmozdulási reakció stb.
1. Kémiai korróziós módszer
Az alumínium amfoter jellege miatt savakban és lúgokban egyaránt korrodálható. A savnak erős eróziós hatása van, különösen a sósavnak és sóinak, amelyek az alufólia felületén lévő hibákat erodálhatják és a korrózió kiindulópontját képezhetik. Korróziós mechanizmusát tekintve elsősorban az oldhatósági korróziót és a lokális mikroelemkorróziót foglalja magában; alufólia A lúgban korróziós formája főleg síkkorrózió.
2. Egyenáramú korróziós módszer
Az egyenáramú maratási módszer szerint az alumíniumfóliát a tápegység pozitív elektródájaként, a másik vezetőt pedig a tápegység negatív elektródájaként használják, és egyenáramot alkalmaznak egy elektrolitban, például sósavban. Válassza ki a megfelelő korróziós paramétereket, például az áramsűrűséget, az oldat koncentrációját, az oldat típusát és a folyadék hőmérsékletét. Ezeket a paramétereket a korróziós fólia különböző követelményei szerint határozzák meg. Ezért a maratási módszert még mindig széles körben alkalmazzák. A nagyfeszültségű és vakulámpákhoz készült anód alumínium fóliák többsége DC maratási módszert alkalmaz.
Az egyenáramú korrózió az alagútkorrózió, az alagútkorróziót befolyásoló tényezők a maratóoldat összetétele és hőmérséklete, az elektrokorrózió ideje, a polarizációs potenciál vagy áramerősség, valamint az alumíniumfólia felületi állapotának kristályszerkezete. Közülük a legnagyobb hatást a polarizációs feszültség vagy áramerősség, a korróziós oldat CL tartalma és a korróziós hőmérséklet befolyásolja. A polarizációs potenciál szintje jelentősen befolyásolja a gödör sűrűségét, növekedési irányát, növekedési sebességét és az alagút hosszát. A folyadék hőmérsékletének növekedésével az alagútképződés sebessége nő, miközben az alagút szélessége szűkül.
3. AC korróziós módszer.
Az AC korrózió elve alapvetően megegyezik az egyenáramú korróziós módszerrel, azzal a különbséggel, hogy amikor az alumíniumfólia az AC pozitív félciklusában van, az alumíniumfólia korrodálódik, és nem korrodálódik, ha negatív félciklusban van. Az AC korrózió nagy sűrűségű és egyenletes mikromaratási gödröket hozhat létre az alumíniumfólia felületén, így a korrodált fólia legnagyobb fajlagos felülete érhető el, ezért széles körben használják az alacsony nyomású fóliakorrózióban.
A korróziós áram frekvenciája is nagy hatással van. A kísérlet azt mutatja, hogy a frekvencia növelése, a lyukak csökkenése, a korróziós gödrök sűrűségének növelése, a korróziós lyukak eloszlásának egyenletességének javítása előnyös a fajlagos térfogat növekedéséhez. az alufólia. Ha a frekvencia egy bizonyos kritikus értékre nő, a lyuk könnyen összeolvad egy nagy lyukkal, mivel a lyuk túl kicsi. Ennek eredményeként az alufólia fajlagos felülete csökken, a C fajlagos térfogat pedig csökken. Az áramsűrűség növekedésével a fajlagos térfogat növekszik, de túl nagy áramerősség esetén gyors a korróziós gödrök kialakulása, amitől könnyen leesik a korróziós film, ami a C fajlagos térfogat csökkenését eredményezi.
A korróziós idő elhúzódásával a maratott lyukak teljesen kinőnek, de túl hosszú korróziós idő esetén az alufólia elvékonyodik, és a felület nagyításának célja nem valósul meg. Ezért számos tényező befolyásolja az alumíniumfólia korróziós minőségét, ezért a maratási oldat és a maratási oldat képletét átfogóan figyelembe kell venni. A hőmérséklet, a korróziós idő, a tápfeszültség frekvenciája és az áramsűrűség stb. befolyásolják a korróziós folyamat paramétereit. A korrózió alapvetően elektrokémiai folyamat, és az alufólia korrózióját magával az alumíniumfémmel kapcsolatos belső tényezők befolyásolják, mint például az alumínium tulajdonságai, összetétele, szerkezete, felületi állapota, valamint a mechanikai deformáció és a belső állapot megléte. feszültség; a második a korrózióval kapcsolatos. A külső tényezők és a korrozív folyadék összetétele, koncentrációja, folyadék hőmérséklete, a korrozív folyadék áramlási állapota, az alkalmazott áram nagysága, frekvenciája stb.
A következő tényezők szorosan összefüggnek az alumíniumfólia korróziójával:
(1) Az alumíniumfólia tisztaságának hatása
(2) A mechanikai deformáció és a belső feszültség hatása.
(3) A hőkezelés hatása.
(4) Az elektrolitoldat pH-értékének hatása.
(5) A korrozív folyadék összetételének és koncentrációjának hatása.
(6) A korrozív oldat hőmérsékletének és áramsűrűségének hatása.
(7) A korróziós idő hosszának hatása






